Keresés...
FEL
KALANDOK

Hotel Sonnenpark Lutzmannsburg

“Trendet teremtettünk a játék, és a komolyság elegyével. Ezt pedig megtámogattunk a szívünkkel.”

szondi6.jpegMúlt héten, a Happyfamily.hu meghívásából, részt vehettem néhány blogger társammal az ausztriai Sonnenpark Hotel és Termálfürdőben tartott sajtónapokon.
Korábban már írtam Nektek, egy részletes beszámolót a helyről, és a lehetőségekről, hogy mennyire sok mindent tartogat, az egész család számára ez a baba-paradicsom! Nem titkolom, hogy kedvencünk lett ez a hotel, hiszen barátságos fogadtatása, szeretetteljes személyzete által olyan, mintha régi ismerősökhöz térne vissza az ember.
Arra gondoltam, hogy ebben a bejegyzésben nem sorolnám fel újra a számtalan lélegzetelállító, tökéletesen átgondolt élményelemet, és (valóban) kényeztető funkciókat. Most inkább az érzelmi részére koncentrálnék. Nem véletlenül fogalmaztam így, mindjárt össze is szedem, ki is boncolgatom Nektek, hogy mire is gondolok az ‘érzelmi’ vonal alatt.
Nem tudom, talán úrrá lett rajtam a szentimentális oldalam, vagy csupán a gyermekmentes 32 óra tette velem, de most kifejezetten az emocionális részleteket vettem észre. Nem hiába, hiszen ahogyan Johnny, a gyermekekkel foglalkozó animátorok oszlopos tagja, a velünk való beszélgetése során hihetetlenül pontosan összefoglalta a Sonnentherme “belső lángját”: “Trendet teremtettünk a játék, és a komolyság elegyével. Ezt pedig megtámogattunk a szívünkkel.” Tényleg nem túlzás, ha azt írom, hogy az egész Sonnentherme ‘birodalom’ egy baba+gyerek+család paradicsom. Azonban mégis, a Hotelüket nem is igazán az épületi adottságok teszik egyedülállóvá, hanem az ott dolgozók hozzáállása. Ők mindennap úgy mennek dolgozni, hogy a szívüket is magukkal viszik. Magukkal viszik, és nem akasztják be a ruhásszekrénybe, hanem beleadják a teljes ott-tartózkodásukba. A gyerekekkel, vendégekkel való foglalkozás nagyon kimerítő, de mégis ha belépünk a Sonnentherme-be azt érezzük, hogy a maximumot kapjuk. És ez a maximum nem egy színjáték, színlelt kedvesség, hanem egy mentalitás. Hadd írjak erre egy példát: a hotel és a fürdő rész között van egy átjáró folyosó, ami éppen annyira leejtős, hogy beindította a gyerekek fantáziáját. Tökéletes 200 km/óra sebességel lemotorozni onnan (igen a hotel teljes halljában szabad motorozni)! Mit tett a szálloda vezetősége? Elbarikádozta, és táblára kiírta, hogy tilos?! NEM!!! Körbe kipárnázták, és egy biztonságos “rally pályát” készítettek belőle. Tovább gondolták a felmerült igényt, ötletet, és úgy formálták, hogy biztonságos és szórakoztató legyen egyszerre. És ez bizony nem tárgyias felszereltségen múlik, hanem a kreatív együttgondolkozáson.
szondi3.jpegszondi5.jpegKorábban beszélgettem az egyik kedves managerrel, aki elmondta, hogy a “Sonnentherme a gyerekekért van, a szülők csak vendégek.” Éppen ezért, úgy tudjuk a közös, családi pihenésünket itt tölteni, hogy biztosak lehetünk benne, hogy a gyerekeinket szeretettel fogadják, folyamatosan értük vannak a színes programok. Pontosan a bioritmusukhoz igazítottan tervezték meg precízen, hogy mikor is érdemes az intenzívebb, és mikor a lazább, könnyedebb foglalkozásokat beütemezni.

A Happyfamily.hu sajtónapok alkalmával bepillanthattunk ebbe a légkörbe, személyesen beszélgethettünk a managerekkel, az úszóakadémia, és az animátorok képviselőivel. Nagyon nagy élmény volt, hogy találkozhattam több blogger anyukával, és egy apukával. Teljesen különböző korosztály, biztosan nagyon sok különböző gondolat, de a gyerekeink iránti szeretet közös volt bennünk.
Nagyon nagy élmény volt ismét itt lenni, és nagyon hálás vagyok a Sonnentherme, és a Happyfamily.hu vezetőségének, hogy nemcsak meséltek magukról, nemcsak sajtóanyagokat küldtek, hanem megtapasztalhattuk, és belekóstólhattunk, hogy milyen is igazából a Sonnentherme világa.
szondi2.jpegHa esetleg még nem olvastátok el a Sonnentherme-ről szóló bejegyzéseimet, akkor mindenképpen érdemes úgy olvasnotok, hogy tudjátok a gyermeki elképzelések, igények teljességét kielégítő épület, és park, a fentebb leírt gondolkodásmóddal, és lelki hozzáállással jár kéz a kézben.
szondi1.jpeg

Bolvária blog

«

»

Hozzászólás

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük