Keresés...
FEL
GONDOLATAIM

Újratervezés a hétköznapokban

Azt gondolom, hogy az egyik legnehezebb feladat a hétköznapjaink során a megfelelő időbeosztás kialakítása.
Sokszor érzem azt, hogy nem elég a 24 óra – gondolom ezzel az érzéssel nem vagyok egyedül 😄. De ennyi van, ezzel kell(ene) jól gazdálkodni.
Vannak olyan ‘bölcsességek’, amik azt mondják: “arra van időd, amire szeretnéd, hogy legyen” vagy “mindannyiunknak 365 napból áll egy év, hogy milyen lesz rajtad múlik.”
Tudom, ezek elég nyomasztóan hangzanak, dehát na…. mégis valahogy így van 😄.

Mindannyian mások vagyunk, más élethelyzetben élünk, más ‘csomaggal’ érkeztünk és más anyagi háttérrel rendelkezünk. Viszont mindannyian boldogok akarunk lenni! Ez tuti!
Nyilván ez is mindenkinek mást jelent, de talán vannak közös pontok.

A kiegyensúlyozottság és a megelégedés azt hiszem a boldogság valami kis rejtett bugyrai, amik ha nincsenek meg, akkor teljesen mindegy mi minden körítés van az ember körül. Édesanyaként azt hiszem sokszor lehet találkozni azzal, hogy ezen két pillér ingoványossá válik az életünkben.
Nem mindig érezzük magunkat kiegyensúlyozottnak, vagy épp nem tudunk megelégedni az életszakasszal, amiben éppen tartunk.

Az évvége felé sokat gondolkoztam azon, hogy mi a blogom esszenciája. Sokrétű szeretne/szeretnék lenni, de mégis volt és van egy mozgatórugója. Ez pedig nem más, mint a POZITÍV, ÉLVEZHETŐ ANYASÁG. Annak idején ez volt az, ami elindítatta velem a blogomat. Szerettem volna átadni annak az üzenetét, hogy mennyire fontosnak találom, hogy az édesanyák élvezzék azt, hogy anyákká váltak. Ha valaki azzal küzd, hogy nem találja a helyét, unatkozik az otthonlétben, nem élvezi az anyaságot; valamilyen módon próbáljon meg megoldást találni és változtasson a hétköznapi rutinon, hogy élvezetesebb legyen – a blogomon megjelent ötleteimet, gondolataimat inspirációnak szántam és szánom mindig.
Sosem leplezett álláspontom – ami lényegesen csorbít a népszerűségemen 😅 – szerintem az a legjobb, hogyha minél több időt töltünk a gyerekeinkkel. Akinek van rá lehetősége, nincsen anyagi akadálya annak, hogy az első 3 évben otthon maradjon a gyerekekkel, annak csak pozitív hozadékai lesznek. Ezek az évek akkor lehetnek emlékezetesek, ha sok minőségi, vidám időt tudunk együtt tölteni. Ahhoz, hogy ez megvalósuljon szükséges, hogy a szülők élvezzék a szülőséget és, ha jön(ne) az a bizonyos ‘burn out’, akkor esetleg ne a bébiszitter vagy a bölcsi legyen rá a válasz, hanem egy olyan megoldás, ami képes megváltoztatni a közös idő minőségét. Ez nyilván nem azt jelenti, hogy a nap minden percét együtt töltjük, de az a kiindulási alap, hogy együtt vagyunk mindennap.

Ehhez szükséges egy marék magnézium 😄 és ezen felül ki kell szakadni a mosás – főzés – takarítás – játszótér négyszögből. Tudom, ez nem mindig könnyű!
Érdemes úgy kialakítani a hétköznapokat, hogy anyaként, nőként, feleségként is jól érezzük magunkat, és képesek legyünk a hétköznapokat az első években együtt, a kisgyermekünkkel végig csinálni. Ebben hihetetlenül lélekemelő, hogyha a férjünk is támogat és fontosnak tartja azt, amit otthon végzünk.
(Ha valaki pedig egyedül neveli a gyerekét, tudd, hogy a munkád a másik fél megerősítése nélkül is fontos, és csodálatos)
Gondoljatok bele, ez csak pár év az életetekből, amiket nem elvesztegettek ! Ehhez persze szorosan hozzátartozik, hogy lesznek nehéz időszakok, kemény napok, hetek amikor azt gondolja az ember, hogy ki kellene szállnom, mit csinálok itthon?!
Ezekben az életérzésekben segíthet egy jó időbeosztás! Mert egy jó napi rutinnal nem érezzük úgy, hogy megfojtanak a feladatok, hogy nincs időnk semmire, magunkat csak a periférián látjuk. Hogyha ezek az érzések kezdenek a hatalmukba keríteni, akkor ne hagyjátok, hogy ez az állapot állandósuljon. Nem a Ti hibátok, hogyha így érzitek – időnként derült égből elfogja az embert – de ne is ragadjatok meg benne! Ne feledkezzünk el magunkról, hogy a maximumot adhassuk és jól érezhessük magunkat, élvezhessük a hétköznapokat. Viszont én teljes mértékben hiszem, hogy ehhez nem töménytelen mennyiségű énidőre van szükség, hanem egy kicsit átgondoltabb / feszesebb időbeosztásra. Ha nem is old meg mindent, legalább támpontokat, mankókat adhat, a nehéz napokon való átlendüléshez.
Egy jó napi rutin mellett is lehetnek mélyrepülések (betegségek, fogzás, családi változások, újabb kisbaba születése…)
Gondoljunk bele, hogy mi is és a gyerekeink is emberek vagyunk! Változó érzésekkel, érzelmekkel, környezeti hatásokkal. Nem baj, ha elfáradunk, megrogyunk, sírunk! De próbáljunk meg felállni, és “harcolni” az élvezhető anyaságért! Méghozzá azért, mert a gyerekeinknek ránk van szüksége, az együtt töltött időre, kalandokra, megtapasztalásokra! Nem más személyekre! Éppen ezért szükséges, hogy úgy tudjunk együtt lenni, ahogyan számunkra is öröm ❤.
Amit pedig mi tehetünk, azt a legjobb képességümk szerint tegyük meg! A jó napirend rutinná válik, ami szokássá, végül pedig életmóddá. Az időbeosztás azért is fontos, mert az a legértékesebb kincsünk. Amire az időnkből szánunk, arra gyakorlatilag az életünkből ‘vágunk egy kis szeletet’. Minden az időnkért harcol (facebook, instagram, netflix…) éppen ezért látszik, nagyon fontos, hogy ez az értékes dolog ne folyjon ki az ujjaink közül értelmetlenül.

1. Legelőször is: ez nem verseny! Olyan célokat tűzzünk ki, amik minket boldoggá tesznek. Amik a mi napjainkat teszik teljessé, hoznak megelégedést és kiegyensúlyozottságot – amiről az elején is írtam a boldogság kapcsán.

2. Nem mindig lesz eredményes a napunk. Ezt kezeljük a helyén és önostorozás helyett engedjük el azt a napot, aminél látszik, hogy nincs benne több. Ilyen lehet, ha betegek a gyerekek, a fogzás a tetőfokára hág stb… Sétáljunk egy nagyot, nyeljünk egyet és a körülményekhez képest lazítsunk 😅😄 . Amúgyis jól jön néhány ‘üres nap’ , és ezeken a szenvedős napokon rájövünk, hogy nem tudunk produktívak lenni, nem dől össze a világ. Ilyenkor ez van és kész. Esetleg, ha ezek a szenvedős napok hetekké, hónapokká válnának, akkor ne engedjük ezt meg, mert ennek a vége tényleg az lesz, hogy elkeserít és elnyel bennünket.

3. Készítsünk tervet. A terv segít az összeszedettségben, és abban, hogy irányt mutasson a hétköznapjainkban. Ez lehet több terv is: havi, heti, napi. Ebben leírhatjuk a kötelező feladatainkat, és azokat amiket szeretnénk megvalósítani.

4. Fokozatosan haladjunk előre a terveinkkel, de a kitűzött célokat igyekezzünk elérni, mert ha sokat halogatunk, akkor észrevesszük, hogy nincs értelme a céljainknak, ezért nem fog változás beállni a hétköznapjainkban. Mindig annyit tűzzünk ki, amennyit meg tudunk csinálni. Na jó, egy picit többet 😄 a nagyobb megterhelés sokszor nagyobb eredmény hoz ki belőlünk, mert összeszedettebbek leszünk.

5. A terveinknek adjuk prioritást. Ez amúgy változhat a hetek alatt; például van, hogy fontosabb, hogy magamnam kedvezzek, mint hogy rend legyen vagy ki legyen takarítva.
De van amikor felcserélődik ez, és ha marad idő akkor egy számomra is kedvező dolgot beiktatok.

6. Próbáljuk meg összehangolni a tevékenységünket az útvonalunkkal. Én sok esetben a bevásárlást intézem az ovi, suli járattal, hogyha már egyszer elmentem otthonról, akkor ne kelljen külön a bevásárlás miatt kimennem kesőbb. Ezzel egyszerűen időt spórolunk!
Bevásárolni pedig igyekszem listával (vagy legalábbis elképzeléssel) és lehetőleg nem éhesen menni 😄.

7. Törekedjünk minőségi(bb) életmódra. Ezzel nagyon jót teszünk magunknak. Ha a heti többszöri vagy esetleg napi mozgást (akár csak egy 30 perces sétát) bele sűrítjük a napjainkba, sok-sok boldogsághormom szabadul fel, stressztűrőbbek és terhelhetőbbek leszünk. Javul a kedélyállapotunk. Vidámabb és egészségesebb mamik leszünk. Nem beszélve arról, hogy milyen jó példa a gyerekeink előtt, hogyha látják a mozgás és a gyümölcsökben, zöldségekben gazdag étkezés teljesen természetes otthon.

Én nagyjából ezen a támpontok segítségével tervezem meg és alakítom a heteimet, talán évek óta. Voltak kudarcok benne, volt olyan amit teljesen át kellett gondolni és újratervezni. De alapvetően azt gondolom, hogy a jó időbeosztás nagyban hozzájárult, hogy sok mindenre jutott időm, és sok mindent el tudtam végezni a hétköznapi feladatokat illetően a gyerekek számának növekedése mellett. Igyekszem magamra és rájuk is sokat figyelni, és természetesen a férjemre is. A vele való beszélgetések sokszor estére szorulnak, de ezt már említettem az altatásról, esti rutinról szóló bejegyzésemben. Illetve van egy új, néhány hónapja bevezetett szokásunk, ami bevállni látszik – amiről elképzelhető, hogy fogok írni, ha érdekel benneteket 🙂.
Remélem találtatok a bejegyzésben használható információkat, gondolatokat és segíteni fog az időtöket úgy beosztani, hogy még élvezhetőbben éljétek meg az anyaságot, mindennapjaitokat ❤.

Bolvária blog

«

Hozzászólás

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.