Szeretnék egyre inkább tudatos vásárló lenni, és azt hiszem egy nagycsaládnál ennek a haszna még jobban megtérül – mind időben, mind pedig anyagilag.
Ahol talán az egyik legérezhetőbb módon van jelen a pazarlás az a konyha, az étkezés. Akár az ünnepek alkalmával (mikor az utolsó nyitvatartási napon mindenki úgy lohol a boltokban, mintha egy világvégi támadásra készülne, és be kellene táraznia olyan jó 20 évre), akár a hétköznapokról legyen szó.
Fájó szívvel dobom ki a meg nem evett, vagy a hűtőben megromlott ételeket. Jó ideje igyekszünk az egészséges, minőségi étkezésre odafigyelni. Jó,jó befigyel néha egy egy csokoládé, gumicukor és hasonlók… De az alapállás a fehérjében, és vitaminban, zöldségekben, gyümölcsökben gazdag étrend. Szeretnénk egészségesek, és fiatalosak maradni (és szerintem ennek egyik kulcsa a helyes táplálkozás), illetve azt szeretnénk, ha a gyermekeinknek is természetes lenne, hogy tápanyagban gazdag ételeket fogyasztanak. Mivel nagyon sokba kerülnek a minőségi ételek, így mindig egyre és egyre tudatosabban próbálok odafigyelni arra, hogyan vásároljunk be.
Számomra elengedhetetlen a tudatossághoz a tervezés. Enélkül teljesen el vagyok veszve, és szinte borítékolható, hogy sok minden fog a kukában landolni (sajnos). Éppen ezért mielőtt boltba mennék megtervezem a ‘menüt’, legalább 5 napra előre – de van, hogy egy egész hétre. Maximum 2 napig esszük ugyanazt az ételt, és legalább egyszer eszünk főtt ételt egy nap (de van, hogy az ebéd mellett, a vacsora is főtt étel). Ez a tervezés nekem sokat szokott segíteni, mert így nincsen fejvakarás, hogy mit együnk, változatosan és finomakat lehet enni. Időt spórolok
(mert akár előre is dolgozhatok előző nap este), illetve sok pénzt is meg lehet vele spórolni.
Miután meg vagyok a menü tervezéssel, megírom a bevásárló listát.
Ezt azért tartom célszerűnek, mert biztosan megveszek minden hozzávalót, illetve enélkül hajlamos vagyok “elkalandozni” (értsd: megveszek olyan dolgokat, amikre nem is nagyon van szükség). Amúgyis szokott bekerülni a bevásároló kocsiba olyan, ami amúgy nem kéne, de legalább minimálisra szorítom ennek az esélyét 😀 Persze van, hogy néha jól jön 1-1 spontán megvásárolt alapanyag, de sokszor a szemétben landol.
A bevásárlólista írását én két részre szoktam bontani: általános szükségek, és tervezett menük. Az általános szükségek olyan mint a tej, víz, kenyér, vaj stb. A tervezettek pedig ahhoz kellenek, amiket mindenképpen meg szeretnék csinálni.
Otthon igyekszem a hűtőmben kialakítani egyfajta rendszert. Így jó ránézni a dolgokra, szívesebben nyúlok személy szerint a megmosott egyhelyre rakott zöldségek közé, mint amikor egymásra hajígált zacskókból vadászom ki, melyikben mi lehet. Nem bújik el egy felvágott vagy gyümölcs sem, így nem válik az örök enyészet részévé. Szerintem ez iszonyú nehéz – számomra legalábbis. Ugyanis nem elég, hogy sokszor a három gyerekkel intézem / intézzük a bevásárlást, szóval:
-1000 felé figyelünk, senki ne verjen le semmi, ne egye meg az ételek nagyrészét vásárlás közben
– pisilni-kakilni is kell
– vásárlás közben mindenki néz, valamit tuti mondanak
– sorbanállunk (türelmesen?)
-pakolunk
dugóban ülünk, utána becipeljük az autóból a dolgokat
-mindenki extra éhes bármikor is evett, úgyhogy mindenkit megetetünk….
Na ilyenkor van az, hogy legszívesebben betömnék mindent a hűtőbe, hogy egy kicsit leülhessek. Mégis sokkal hasznosabb, ha már ilyenkor viszonylag szépen bepakolunk mindent, így később nem kell foglalkozni ezzel.
Sajnos nem vagyok a zero waste éllovasa – legalábbis egyenlőre – azonban próbálok gazdaságos, és ezáltal környezetbarát lenni úgy, hogy egyszerhasználatos nejlonzacskók helyett többször használható tasakokat, és dobozokat használok az ételek tárolására. A hűtőben is ezekben tárolom az alapanyagokat, és az elkészült ételeket, és ha elmegyünk itthonról akkor ezekben visszük magunkkal is.
Biztosan érzitek, hogy a rendszerezés azért jó hatással van az emberre. Nem, nem a Jóbarátok Mónika Gellerének a maximalizmusára gondolok… Csak éppen annyira, hogy komfortosan érezzük magunkat otthon, a konyhánkban.
Ráadásul a komfortérzés csak hab a tortán, hiszen a tudatossággal odafigyelünk arra, hogy családunk tagjai elegendő alkalommal, jó minőségben étkezzenek. Csökkentjük a pazarlást, hulladékot, és lényegesen több pénz marad nálunk – aminek mi nők, szinte azonnal tudunk valami klasszabb helyet :-D.
Hozzászólás